Keresés

Normális?!

Frissítve: 2018. aug 26.


Ezt a cikket az Eötvös József Gimnázium iskolaújságába írtam 2018 tavaszán. Középiskolásoknak szólt, de nem csak a fiataloknak érdekes.


Amikor elkezdünk a szexről gondolkodni vagy beszélni szavakat kell találnunk. Szavakat, amelyek érthetőek, de nem gyerekesek, mint a cickó vagy a fütyi. Nem hivataloskodóak, mint a vagina vagy a pénisz. Nem túl hétköznapiak, néhányaknak bántóan durvák, mint a farok vagy a pina. Mert ha leírom ezeket a szavakat, rögtön a fejedet fogod, hogy „Ez mekkora hülye!”. A „csúnya szavakat” tartalmazó sort tehát elvileg ki kéne húzzam a cikkemből? Értsd meg, nehéz szavakat találni és nehéz egy olyan témáról beszélni, amihez elvileg mindenki ért, amiben elvileg mindenki kiváló, amiről mindenki beszél. Elvileg. De… igazából hányszor beszéltél róla valakinek? Feltettél-e olyan kérdést, ami nagyon mélyen foglalkoztat? Ami régóta ott várakozik valahol a tudatod legmélyén? Pedig kérdés rengeteg lenne, de feltenni nem merjük. És igazából kinek is?


Összeszedtem pár kérdést, amelyek foglalkoztathatnak benneteket.


Fontos para-téma, hogy mi normális. Kezdjük az erősebb nemmel, a fiúkkal.

Normális az, ha éjszaka erotikus álmod van, és reggelre ejakulálsz. Normális az is, ha ez gyakran megtörténik, és az is, ha nem fordult még elő. Normális az, ha felizgulsz osztálytársnőd szűk pólóját nézve. Vagy ha kicsinek érzed a nemi szerved. Nem ezen múlik, te lehetsz a világ legjobb szeretője! Az is normális, ha nem úgy sikerül az együttlét, ahogy szeretted volna. Az első együttlét a legtöbb esetben sem lesz olyan, amilyennek szerintünk lenni kellene. Leginkább azért, mert ketten vagytok a történetben, és azért mert igen nagy különbség van az elmélet és a gyakorlat között. Mindenkinek más érintés esik jól, és a fene vigye el, lehet, hogy a lánynak a második alkalommal egész más igényei lesznek, mint először voltak. Igazából rém bonyolultak a lányok, amúgy is. Miért lenne másképp a szexben? De lássuk, mi normális még. Normális, ha felizgatnak bizonyos illatok, képek, vagy érintések. Ettől még nem leszel „aberrált állat”. Idegrendszered folyamatosan dolgozik, analizálja az akusztikus (hallott), vizuális (látott) és taktilis (tapintási) ingereket. Megfűszerezi a memóriád legmélyéről előbányászott emlékeiddel, majd leönti némi fantáziaképpel, és ha a végeredmény kellemes, az a nemi szervedben jelentős változást fog eredményezni. Normális, ha félsz a visszautasítástól. Normális, ha tartasz attól, hogy mit mond a partnered a tested láttán.

Ha azt kérdezed, hogy normális-e, hogy pornót nézel, a válaszom az, hogy az emberek nagy része néz vagy nézett már pornót. A kíváncsiság, hogy oda kattints, ahol „valamit mutatnak”, természetes. Csak tudd, hogy az „valami”, és nem igaz, és nem valós. És könnyen rászokhatsz. Ezért veszélyes. A túlzás itt ugyanolyan addikciót okozhat, mint a drogok, és ugyanúgy megnehezítheti, hogy kiegyensúlyozott, boldog felnőtt legyél.


Igazából, minden, amit nem érzel normálisnak, normális, hogy megkérdezd egy szakembertől. Ajánlom a Yelon nevű weboldalt, kiváló cikkek vannak rajta, és anonim módon lehet kérdezni. Mert mindenki tanul. Örökké. Az élet minden területén.


Az első alkalmak a tanulás korai fázisai, de ez természetes. Mindenki más, és mást akar. És miért lenne másképp a szexszel? Ki születik szexbajnoknak? Most persze azt mondod, hogy Te, de nem így van. Sok próbálgatás, kitartás, jókedv, és akarat kell hozzá. Akarni kell, hogy jó legyen mindkettőtöknek, hogy örömöt szerezzél párodnak. Figyelni kell a másikra. Minden rezdülésére.


Milyen kérdéseik vannak a lányoknak?

Normális, ha a tükör előtt áll egy lány és méricskéli a testét? És nem tartja normálisnak? Az egyik testrész túl nagy, a másik túl kicsi, vagy nem elég kerek? Nos, az aggodalom normális, de miért kéne mindenkinek ugyanolyan testrészeket növesztenie?! Csak akkor cseng le teljesen ez a félelem, amikor az ember már azt méregeti a tükörben, hogy egykor ezek a testrészek egész jól néztek ki…

Az a fiú, aki szeret, úgy szeret, ahogy vagy. Ha téged választott, tetszel neki. Normálisan? Igen! Ha problémája van a bokáddal, a nyakad vastagságával, akkor igazából valami egyéb probléma van. Kettőtök között. És nem a külsőddel van a baj.

És ha már itt tartunk, normálisak a szagok? Azok, amelyek onnan lentről jönnek? Amelyeket nem lehet elfedni sem dezodorral sem parfümmel? Naná! Így van kódolva az ember. Ami szag neked furcsa, az a fiúknak illat.


A női nemi szervek első ránézésre normális, hogy furcsának tűnnek. Még második ránézésre is. Nehéz rajtuk kiigazodni, de nem árt. Ahogyan ismered a kezed-lábad minden részletét, vagy, ahogy törődsz az arcoddal nap, mint nap, ugyanúgy lehetnek ismerősek a rejtett részleteid is. Ha te nem ismered az anatómiádat, a fiúknak végképp nehéz eligazodni. Az egész testét azért is jó ha valaki ismeri, mert tud majd segíteni a partnerének, milyen érintés jó, mi nem jó, vagy mi esne jól.

Tök normális, ha már nagyon várod az első csókot, mert az az első szexuális élményed. Van az az időszak, amikor azért nézi az ember a filmeket, hogy ellessen praktikákat a jó csókolózás témakörében. A csók nyálas, és nyelves, és valós, tényleg egyszer méz- másszor áfonya ízű. De azzal, akit szeretsz, azzal, méz, méz, méz.


Nem verseny, hogy ki csókolózik először. Semmiről nem maradsz le, ha megvárod azt a fiút, akivel tényleg, igazán szívesen teszed. Életed végéig még annyiszor csókolózhatsz, amennyiszer szeretnél, mit számít egy-két év?


És a nagy kérdés, hogy mikor kezdjünk „szexelni”? Mi a normális? Azt hiszem, csak erről a témáról, egy teljes cikk születhetne. Itt és most, annyit mondok, hogy annak a fiúnak, akivel együtt leszel tested legrejtettebb zugait fogod feltárni, és lelked legintimebb szegmensét fogod átadni. Akár akarod, akár nem. Ezért gondolj végig három kérdést. Szereted? Megbízol benne? Neked biztosan ő kell, és neki is te kellesz?


Minden hosszútávú felnőttkapcsolat egyik alappillére a szex, sokan pedig évekig, sőt évtizedekig őrlődnek azért, mert nem működik. Ne járjatok így! Készüljetek, olvassatok, tanuljatok! Mert tanulni a szexről fontos és izgalmas! És nagyon-nagyon normális.


Nomális?