Keresés

Női nedvek

Szexuálterápiás tevékenységem miatt a cikkeimben többnyire a problémákra fókuszálok. A megelőzésre, illetve arra, hogy ha már gödörbe kerültünk, hogyan mászhatunk ki belőle. Máskor igyekszem megnyugtatni az olvasókat, hogy nincsenek egyedül, másoknak is vannak hasonló gondjaik. Mivel a téli szabadság alatt, ettem, karácsonyoztam, családdal, és barátokkal töltöttem az időt, előjött belőlem a kíváncsi énem, akit izgat az emberek működési mechanizmusa, aki imádja megérteni milyen felépítésű és működésű a női és férfi nemi szerv, és aki szeret is beszélni (jelen esetben) írni erről. A téma pedig sikamlós, hiszen ki szeret nyíltan a nedvesedéséről hallani? A nedvesedés az a téma, ami ha nincs, problémát okoz, ha túl sok, akkor „húha”, meg „úúúú, ne már” kategória. Férfiak büszkén emlékeznek vissza igazán nedvdús kalandjaikra, míg a nők kicsit kínosnak érzik, ha a Gauss-görbe szélsőségesebb pontjait éri el a nedveik mennyisége. (A szakdolgozatomat ebből írtam, és amint még kipihentebb leszek, és még több időm lesz, azt is megosztom veletek.)

De addig sem gond, ha tudjuk mikor, miért, honnan jöhetnek a női nedvek.

Szóval jöjjön az anatómia, és az élettan.


A hüvely nedvességét biztosító váladék az, amit a legtöbben ismernek. Ez a nemi vágy első pillanatától az együttlét befejezéséig termelődik kisebb-nagyobb mennyiségben. A behatoláshoz szükséges síkosítást eredményez. A hüvely bejáratánál két oldalt elhelyezkedő Bartholin-mirigyek szexuális izgalom során néhány csepp síkosító folyadékot választanak ki. A legtöbb folyadék közvetlenül a hüvely falában található sejtektől származik. Az egyéntől és az izgalmi állapottól függ a nedv mennyisége. Tehát lehet, hogy egy nő nagyon hamar benedvesedik, de mégsem áll készen a behatolásra, míg más egy kis nedvesedéssel is bevetésre kész. Függhet attól, hol tart a nő a nemi ciklusában, és attól is, milyen életszakaszban, esetleg változó korban van-e, hiszen közismert jelenség az ilyenkor fellépő hüvelyszárazság. Néha egész nagy mennyiségű folyadékot termel a vagina, nem kell szégyenkezni e miatt sem. Az viszont fontos, hogy nedvesedés nélkül nem érdemes pénisszel behatolni (még ha kiváló síkosítókat alkalmazunk is.), mert a fájdalmat ugyan elkerülhetjük, de a hüvely ezen a módon azt jelzi, hogy nincs olyan izgatottsági szinten, hogy befogadóvá váljon. Ez megnöveli annak az esélyét, hogy kellő élvezet nélkül történjen az együttlét, és beindulhat az ördögi kör: akármennyire szeretne orgazmushoz jutni a nő, nem tud annyira felizgulni, hogy elmenjen, mert az elején túl hamar a „lényegre” tértek. Ezért hangsúlyozom minden cikkemben az előjáték, kényeztetés fontosságát, mert sok orgazmus-problémát elkerülhetünk vele.


A következő kategóriába azok a nedvek tartoznak, amelyek a húgycsövön keresztül távoznak. A szakirodalom kétfélét különböztet meg.

A női ejakuláció leginkább orgazmus során szabadul fel, sűrű, fehér vagy világossárga, tejszerű folyadék. A húgyvezetéket körbevevő barlangos szövetrész belsejében helyezkednek el a Skene mirigyek, amelyek leggyakrabban a húgycső nyíláshoz közel ürítik a váladékukat.

Leginkább a hüvely G-ponti szakaszának stimulálása következtében ezek a mirigyek megtelnek váladékkal, amely az orgazmus során a húgycsövön keresztül mechanikusan távozik. A nedv többek között különböző cukrokat: glükózt és fruktózt, valamint a spermiumok úszását segítő prosztataspecifikus antigént tartalmaz. És hogy miért termelődik ez a nedv? Az ejakulátum kis mennyiségben a hüvelybe szivárog, és megfelelő környezetet biztosít a spermiumok számára.


A másik jelenség a spriccelés, amely nagy port kavar napjainkban.

Sokan el sem hiszik a létezését, mások rosszul érzik magukat, ha még nem élték át, és vannak, akik nem tartják nagy számnak. Nézzük meg, mi ez.

A „squirting” azaz spriccelés, az erős ingerlés vagy orgazmus kíséretében bekövetkező, húgycsövön keresztül egyszeri, vagy többszöri erőteljes kilövellés. A The Journal of Sexual Medicine folyóiratban 2014-ben megjelent vizsgálatban megállapították, hogy a vizsgált hölgyek üres hólyaggal kezdtek hozzá az az aktushoz, hólyagjuk újra töltődött, majd spriccelés után kiürült. Ez a nedv különböző mértékben tartalmaz olyan bomlástermékeket, amelyek a vizeletben is megtalálhatók, de a vizelettől eltérően színtelen, szagtalan, és cukrokat is tartalmazhat. Arra azonban semmilyen magyarázatot nem találtam, hogy ez a nagy mennyiségű, akár fél liternyi nedv miért termelődik. Több hipotézisem is van ezzel kapcsolatban, de erről majd egy következő cikkben írok.


Amikor a hétköznapi értelemben squirtingről vagy női ejakulációról beszélünk, azért mosódik össze a két kifejezés, mert nehéz szétválasztani őket egymástól. Az ejakulációt átélt nők nagy részénél a kettő egyvelege jelentkezik. Itt tehát ez a vizeletszerű, nagyon híg és a fehéres folyadék keveredik.

Érdekes lehet az, hogy a 2018-ban végzett internetes, nem reprezentatív kutatásomat 577 nő töltötte ki. Itt nem különítettem el a női ejakuláció, és a spriccelés fogalmát.

Közülük, (akik képesek orgazmust átélni) 58% még nem, 12% nem tudta eldönteni, és 30% pedig képes, vagy élete során már képes volt spriccelésre/ejakulálásra.

Sajnos a női nedvek harmadik nagy csoportja nem az egészséges szexuális működés része.


A „coital incontinence” a közösülési inkontinencia, a behatolás és orgazmus során előforduló vizelettartási probléma. Összefüggésben lehet a stressz inkontinenciával vagy a hólyag simaizomzatának hiperaktivitásával. Ha ilyesmit tapasztalunk, és biztosak vagyunk benne, hogy nem spriccelésről, vagy ejakulációról van szó (azokat sem lehet visszatartani, ha megfelelő az ingerlés), akkor keressünk fel nőgyógyászt! Én a Ladypower rendelőket ajánlom, ahol konzervatív terápiával, hüvelysúly segítségével segítenek kezelni az ilyen típusú problémát.