A pornófüggőség
VAJON FÜGGŐ VAGYOK-E?
Ebben a cikkben választ kapsz arra, hogy mit jelent általában a függőség, és milyen biológiai, élettani okok vezetnek a pornófüggéshez.
A Pornóra kattanva című könyvben a függőség-kérdésről sokkal bővebben olvashatsz, most innen idézek:
“A kutatók tudják, hogy a különbségek ellenére minden függőségben közös, hogy a tartós dopaminszint-emelkedés dönti el azokat a konkrét neurokémiai dominókat, amelyek jól körülhatárolható változásokat indítanak el az agyban. Ezek a változások aztán olyan felismerhető jelek, tünetek és magatartási minták képében jelentkeznek, mint amelyeket az angol nyelvterületen “három c-ként” ismert szabványos függőségi teszt is felsorol":
1. Sóvárgás (craving) az adott szer vagy tevékenység után: a függő személy másra sem tud gondolni, mint hogy hozzájusson ahhoz, ami után sóvárog, vagy,hogy miként tudna megszabadulni a függőségétől.
2. Kontrollvesztés (loss of control): a függő személy egyre gyakrabban vagy egyre hosszabb ideig képtelen mértéket tartani a szer használatát vagy a tevékenység folytatását illetően. Egyre nagyobb mennyiségben fogyasztja az anyagot, egyre intenzívebben végzi a szóban forgó tevékenységet, vagy egyre nagyobb kockázatokat vállal, hogy elérje a kívánt hatást.
3. Negatív következmények (negative consequences): a függőség veszélyezteti a függő személy testi egészségét, társas kapcsolatait, munkahelyi teljesítményét, pénzügyi helyzetét és pszichés állapotát.
MIÉRT lehet könnyen függővé válni?
Megint Gary Wilson: Pornóra kattanva című könyvéből szemezgetek. Sok kutatás támasztja alá, a függőség neurobiológiai mechanizmusát, dióhéjban összefoglalva, a teljesség igénye nélkül a következőről van szó:
1. Az itt jelenlévő molekula a DOPAMIN. Ha a dopamin szót kiejtem, vagy leírom,sokaknak összeszorul a gyomruk, mintha a koronavírusról beszélnék. A srácok a suliban sejtelmesen összenéznek, hogy a kokainról, vagy az amfetaminról esik majd szó... Pedig a dopamin fontos, idegsejtek közötti ingerületátvivő anyag. Ahhoz, hogy idegsejtjeink kommunikáljanak egymással, szükség van rájuk. Fontos szerepe van a motiváció, a jutalom érzés kialakításában, és még a mozgás koordinálásában is.
Teljesen természetes, hogy jelen van szervezetünkben, sőt mindennapi működésünknél elengedhetetlen. Többek között akkor aktiválódik, ha valamilyen pozitív hatás ér bennünket, vagy ha egy jelző inger megjelenését követően jutalomra számítunk. Ennek a jutalom-mechanizmusnak az élővilágban betöltött szerepe feltehetőleg az, hogy új viselkedésformákat alakítson ki bennünk, melyek újra és újra dopamin-aktiválódáshoz vezetnek.
Tehát, ha valami újba belevágunk, és tetszik nekünk, dopamin szabadul fel. A szex utáni vágyat a dopamin idézi elő, amely felerősíti az agy egyik ősi részét, az úgynevezett jutalom- vagy örömközpont működését. Ez kellemes érzéssel párosul, ezért legközelebb is belevágunk az újdonságba. Így talán azt mondhatjuk, hogy a dopamin a VÁGYAKOZÁS vegyülete.
A dopaminszint minden újdonság hatására megemelkedik, azonban, ahogy egyre többet kapunk az újdonságból, a dopaminszint lecsökken, és az újdonság veszít a varázsából. Ezért elkezdünk egyre többet és többet fogyasztani az újdonságot nyújtó pornóból, és mivel a dopamin más érzelmek és ingerek hatására is aktiválódik, például a
-meglepetés,
-szorongás,
-kutatás-böngészés,
a pornó különböző változatai, a látvány és hangelemek és a keresési mechanizmusaink is a dopamin emelését célozzák meg. Ha tartósan túlstimuláljuk magunkat, idegrendszerünk igyekszik megvédeni magát a fölös dopamintól (a dopaminra való érzékenység csökken, vagyis egyre gyengébben reagál rá a fogadó idegsejt), így a jó, kielégítő érzés egyre inkább elmarad. Így kondicionáljuk magunkat az állandó keresésre, még elszántabban hajszoljuk az ingereket. Elindul a sóvárgás mechanizmusa.
További hatása a fenti mechanizmusoknak, hogy az illető kevésbé lesz fogékony a hétköznapi örömökre, illetve “éhes” a dopaminszint megemelő tevékenységekre. Emiatt elhanyagolhatjuk a korábban fontosnak tartott dolgokat és tevékenységeket.
2. De nem csak a dopamin-szint libikókázik a neuronok között, hanem az agyi struktúrák is átrendeződhetnek. Az egyszerre működésbe lépő idegsejtek összekapcsolódnak. Tehát összekapcsolódnak a szexuális izgalomért felelős idegsejtek a jutalomközpontban, azokkal az idegsejtekkel, amelyek az izgalmat kiváltó esemény emlékeit őrzik.
A legkülönfélébb ingereket kapcsolhatjuk az erekcióhoz (megszokjuk, hogy görnyedt testtartásban, vagy éjszaka az ágyban az okostelefont bámulva) keressük a TÖKÉLETES jelenetet. Olyan jelzőingerek, mint a számítógép bekapcsolása, egy előreugró ablak felbukkanása, vagy pusztán az egyedüllét, intenzív sóvárgást keltenek. Az összehuzalozódás, az idegsejtek kapcsolatainak átrendeződése olyan erőteljes lehet, hogy más, például “hagyományos” kulcsingerek nem elegek, és az egyéb apró, valós élet szexuális részletei nem érzékelhetők.
3. A prefrontális kéreg a homloklebeny része, és funkcióját tekintve a VÉSZFÉK, amely arra készteti az embert, hogy kétszer is meggondolja, mielőtt cselekszik. Rendszeres pornónézés hatására csökken az agytevékenység a prefrontális régiókban, ami gyengíti a tudatalatti sóvárgással szembeni ellenállást. Tehát hiába tudjuk, hogy nem jó, hogy pornót nézünk, egyre kevésbé tudunk ellenállni a kísértésnek.
Várhegyi Anna szexuálterapeuta